Harapjad és rágjad…
Kis unokáim nemegyszer kérdezgetnek,
engem, mi volt már és mi nem volt rég,
amikor én voltam még aprócska gyermek.
Alig akarják elhinni, hogy én
csak fekete –fehér televízióban
nézhettem mesefilmeket, színes
tévé, de még a számítógép is óhaj
szintjén jelent meg. Jóllehet, kinek
töméntelen pénze volt, már akkoriban
is meglephette műszaki csodákkal
magát. Bence unokám valamelyik nap
megéhezett nálunk, így fogára
valót kért. Eléggé el voltam foglalva,
ezért egy szelet kenyeret és egy
nagydarab debreceni kolbászt nyomtam a
kezébe, kívánva kis Bencének
jó étvágyat. Megszeppenten kérte, vágjam
fel ezt a vastag kolbászt, de most „rém”
szigorúan szóltam: - Harapjad és rágjad,
én is így tettem rég. - Mert nem volt kés!
(Erdős Pál Attila)
