HTML

Erdős Pál Attila: Verseim, költeményeim, írásaim

A blogom a verseimről, költeményeim és írásaimról szól.

Friss topikok

Linkblog

84., A kisfiú rossz álmai...

2009.02.24. 18:05 Erdős Pál Attila (sodrelap)

 

 
 

                                                   A kisfiú rossz álmai...

 
rossz álom.jpg 
                                                          Az apa bemegy
                                                        a kisfia szobájába,
                                                      hogy jó éjt kívánjon
                                                            kicsinyének. 

                                                         A gyermek vad,
                                                         lidérces álmában
                                                    nyög, sír, s forgolódik.
                                                       Az apa picinyének 

                                                     fejét simogatva kérdi:
                                                       - Mi a baj? Szeme
                                                       könnyes a fiúnak,
                                                        rosszat álmodott: 

                                                    a nagymama meghalt,
                                                          kit úgy szeret.
                                                     Másnap gyászolnak:
                                                    a mama elhalálozott. 

                                                   
( A következő héten
                                                    hasonló körülmények
                                                  után meghal a nagypapa,
                                                         majd később
                                                   a gyermek megálmodja
                                                       az apja halálát is.) 

                                                        Az apa miután
                                                      visszatér kisfiától
                                                        a hálószobájába,
                                                              elaludni 

                                                     nem tud, annyira fél
                                                            a haláltól.
                                                  Reggel rémülten ébred,
                                                       még él, megalkudni 

                                                      szeretne sorsával,
                                                      felöltözik, kocsiba
                                                            pattanva,
                                                  munkahelyére haladva 

                                                         lassan vezet,
                                                    menne már Szocsiba
                                                    a meleg tengerpartra,
                                                         pihenni akarna.
 
 

                                                  Délután hazaérkezvén
                                                          halálsápadtan
                                                    száll ki az autójából,
                                                             a házuk 

                                                         ajtajánál várja
                                                          holt-sápatag
                                                    neje. A férj így szól:
                                                 - Atyaúristen! - Kátyúk 

                                                     mindenhol az úton!
                                            S milyen szörnyű napom van! 
                                                      Ilyen rosszul még
                                                   nem éreztem magam. - 
                                            - Neked volt borzasztó napod?
                                                           Hogyan? 
                                                      A mi postásunk
                                                                        ma reggel
                                                                itt halt meg sajna,
                                                               az ablakunk alatt! 
 
                                                        (Erdős Pál Attila)
 
 

                                               
 
                                            

Szólj hozzá!

Címkék: halál gyász apa álom szoba gyermek attila fej lidérc vad kisfiú postás pál sírni kicsiny erdős sodrelap kívánni bemenni nyögni

A bejegyzés trackback címe:

https://verseimkoltemenyeim.blog.hu/api/trackback/id/tr83963450

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása