Nem engedtem...nem vártam...
Nem engedtem, hogy a szerelem
elrohanjon mellettem
s elrabolja magával a szívemet
a szürkésfekete égbe.
Nem engedtem, hogy a szeretet
elrepüljön felettem
s elrabolja magával a lelkemet
a koromfekete éjbe.
Nem vártam, hogy az események
csak úgy végbemenjenek,
harcra keltem és csatákat vesztettem,
majd nyertem teljes szerelmet.
Nem vártam, mert e remények
mindig is éltek bennem.
Szépséges harminc éves szerelemben
végleg megleltem helyemet.
elrohanjon mellettem
s elrabolja magával a szívemet
a szürkésfekete égbe.
Nem engedtem, hogy a szeretet
elrepüljön felettem
s elrabolja magával a lelkemet
a koromfekete éjbe.
Nem vártam, hogy az események
csak úgy végbemenjenek,
harcra keltem és csatákat vesztettem,
majd nyertem teljes szerelmet.
Nem vártam, mert e remények
mindig is éltek bennem.
Szépséges harminc éves szerelemben
végleg megleltem helyemet.
(Erdős Pál Attila)