Egy kis disznóság…
Disznótoros vacsorára hív
a sógorom. Dicsérni kell, nem szív-
bajos a figyelmünkbe ajánlani
a gazdagságát. Más baján annyit
nevet, szinte elviselhetetlen,
segítséget kérni tőle – lehetetlen.
Most az evéssel is piszmog,
kérdi tőlem, kell-e nekem egy fél disznó?
Mielőtt mondaná a feltételeit sorban
így szólok:- bár vagyok jókora gondban -
ugyan minek, csak eldőlne az ólban.
A meghívottak kinevették őt titokban.
(Erdős Pál Attila)
