A kedvesség nem öröklött vonás…
A céget egy megnyerő külsejű
vezérigazgató irányította,
ámbár érdekes módon bőrfejű
volt. Rokonszenves és királyi volta
lenyűgözte környezetét. Ámde
ha otthon nem tetszőt látott s tapasztalt,
akkor a barátságos és kedves
ember lovagiatlan, faragatlan
vagyis modortalan szörnyeteggé
alakult, családját gyakran bántotta.
Nos, nem öröklött vonás a kedvesség,
nem, hanem tanult magatartásforma.
(Erdős Pál Attila)