Jubileum
Nemrégiben nejem
születésnapját ünnepeltük.
Én a megszokottnál
sokkal több ajándékkal
köszöntöttem meg őt, ami
eléggé érdekes, egyedül
neki tűnt fel. - Miért költöttél
ennyi pénzt kedvesem? Anyámékkal
együtt, mosolyogva
ünnepeltük, így a megjegyzés
igencsak feldobta
jókedvünket. Ránéztem
a legnagyobb szeretettel,
szerelemmel és felettébb
kitörő örömmel öleltem
magamhoz. – Ez hihetetlen édes,
hatvan éves lettél,
igazándiból nem mindennap
jubilál az ember.
Nejem döbbenten sajtolt
ki magából egy sóhajtó
mondatot, mitől a hideg a
hátam közepén futkározott:
- Én csak ötvenkilenc éves vagyok.
( Erdős Pál Attila)