Ész a fontos, nem…
Feleségem vállalta magára,
nagy bátran, hogy a hálószobánknak
az újratapétázásához a
szükséges fontosabb anyagokat
sürgősen beszerzi. A pult mellett
két harmincas férfi beszélgetett
elmélyülten a náluk végzendő
tapétázásról, ami égető
volt mindkettőjük számára. – De, ne
felejtsd el semmiképpen – hebegte
az egyik – tájékoztatni
a kis feleséged, változtatni
ezeken nem szabad, a tapétát
egy napon át kell majd magas, néhány
fokkal mindenképp huszonöt felett
tartani és csak azután lehet
felragasztani. Nejem megrémült
igencsak, ő gyors munkára készült.
- Elnézést kérek – szólította meg
halkan a férfiakat s fogta el
páromat egy kisebbfajta pánik -
valójában muszáj ennyit várni?
Rákacsintottak a kis nejemre
és így felelt egyikük lelkesen:
- Nos, igen, ha az ember még aznap
focizni és sörözni is akar!
