Nagybátyám, a pesszimista…
Nagybátyám, a kishitű, sohasem hitt
a körülmények számára kedvező
alakulásában. Hajlama semmit
sem bízott a véletlenre, szenvedő
életmódját igazoltnak képzeli,
ki is nyilatkozza, ahol teheti,
ő mindent sötéten lát, elviselni
csak így képes az életet. Szereti,
ha felfedezik a nagy pesszimista
embert benne, ami jó, mert úgy véli,
vagy bebizonyosodik: igaza van,
avagy jóleső meglepetés éri…
(Budapest, 2011. január 2. Erdős Pál Attila)
