Csodára várva…
(Álálmodozás)
Igen fiatalon felismertem, ha kapni
akartam valami jót, szépet az élettől,
az az egyetlen lehetőségem maradt – nincs
azóta se más választásom! – hogy, éjjeltől
nappalig teljesen belevessem magam a
sűrűjébe. Ma már reggelente, amikor
felébredek, én azzal kezdem a napomat,
hogy átböngészek egy listát, amely taszító
lehet talán sokak szemében: Magyarország
száz leggazdagabb emberéről. (Megokolni
felesleges.) Nos, ha nem vagyok rajta – csodák
meg miért is lennének – elmegyek dolgozni…
(Budapest, 2011. február 1. Erdős Pál Attila)
