Házasélet
Jó barátom Sándor újból megnősült,
ámde azóta se híre, se hamva
sincsen a cimborámnak. - Nos, megőrült
ez a jóember – gondoltam magamban
ahogyan sétálgattam a körúton.
Éppen egy staubra gyújtottam, mikor
szembejött velem Sándorom. - Köztudott,
hogy megnősültél, mondd, ízlik a csinos
pároddal a házasélet? – kérdeztem
félénken. - Ne is kérdezd bátyám, hiszen
ez az asszony olyan, mint egy fényképész!
(Megrökönyödve hallgattam őt, milyen
nagy trauma érhette barátomat
e néhány hónap alatt.) – Nos, otthon meg
sem mukkanhatok, és ha hiszed, ha
nem, mellette folyton vigyorognom kell…
(Budapest, 2011. március 21. Erdős Pál Attila)
