Feledékeny 2.
Munkanélküli segélyen élt sokáig
barátom Sándor, amikor is felvették
őt szerkesztőségünkbe gyakornoknak. Itt
a második munkanapján már felettébb
idegesnek tűnt a főszerkesztőnk, hiszen
Sándor már két órája késett. - Na, barátom
mi történt veled? - firtatom az okát. - Nem
igaz, elfelejtettem, hogy van állásom!
(Budapest, 2011. április 7. Erdős Pál Attila)
