A lábbusz…
Valami isteni sugallatra elárulom
sőt mi több, közkinccsé teszem féltve őrzött titkom,
amely rengeteget segített életutamon,
hogy célba érjek. Büszkén elfogadtam, amikor nívó
díjakkal jutalmaztak, amit felettébb makacs
kitartásomnak köszönhettem, nos, az én erőm
ebből táplálkozott. Ámbátor némi galiba
is adódott nyakasságomból a sportban, mivel belső
hangra egyre hosszabb és hosszabb távolságokat
futottam, mire lassanként rájöttem, hogy már túlzó
messzeségbe jutottam, merthogy az otthonomba
való visszatéréshez erőtlenné vált a lábbuszom…
(Budapest, 2011. április 28. Erdős Pál Attila)
