Az üzlet…
(A nagy álom)
Egy roppant sikeres üzletember
leányát vettem el feleségül.
Apósom találkozót kért tőlem
a mesés nászút után. - Egyezségünk
értelmében most tájékoztatlak
téged, milyen jövő vár rád. Imádom
a lányomat, épp ezért osztatlan
örömmel üdvözöllek, és kívánom
neked, legyél sikeres te is itt a
kis családunkban. Nos, hogy megmutassam
mennyire kedvellek édes fiam,
beveszlek az üzletembe – juharfa
feldolgozásával foglalkozunk –,
ötvenszázalékos részesedéssel!
Nem kell mást csinálnod vejem, csak úgy
menj a gyárba, mondjuk egyszer egy héten,
s tanuld meg a hogyan is működik
az egész. - De, utálom a gyárakat -
vágom közbe. - Nem bírom elviselni
a zajt. - Értem én - bólingat gyászosan
az apósom. - Jó, akkor hát vezesd
az irodát. - Gyűlölöm a hivatal
minden formáját. Nem lehet engem
sehogy se bedugni egy íróasztal
mögé! - Óh, várjunk csak egy pillanat
erejéig! Az imént tettelek meg
egy prosperáló vállalatnak a
ulajdonostársává ember, de nem
szereted a gyárakat, s nem akarsz
az irodában dolgozni. Tüntető
lépéseid nem értem. Mi a vágyad?
- Egyszerű, vásárolj ki az üzletből!
(Köszönettel tartozom G.P.- nek)
(Budapest, 2011. május 2. Erdős Pál Attila)
