„…rosszabb a halálnál.”
Féltő szerelmed túl messzire lát
édes szerelmem, féltékenységed
önértékelési zavart takar,
mert sebezhető érzékenységed
miatt fogékonnyá váltál hinni
azoknak a képtelen hangoknak,
hogy férjed kicsapongó életet
folytat. Ám ha szeretnél valóban,
másképpen értelmeznéd, mi is van
e szavak mögött. Kedvesem, semmi
sem félelmetesebb az életben,
mint a kétkedés. Nem vagyok zseni,
de még doktor sem, ámbátor sokat
tudok a kórról: szerelem féltést
terem, a te szerelmed átcsapott
oly féltékenységbe, miben vélném,
több a hiúság, mint a szerelem.
Bár megálltál volna egy határnál,
mert az őrjítő, mondhatni gonosz
féltésed rosszabb a kínhalálnál…
(Budapest, 2011. szeptember 4. Erdős Pál Attila)
