Végtelen…
Megígértem magamnak, akárhová
mész, bármit teszel, mindig melletted
leszek. Képes vagyok erre, tudom, mert
bízom önmagamban, hűségem lelked
támasza, bármi is lesz a vég, nem fog
elválasztani minket. Tudhatod, hogy
soha nem hagylak el, nem a fa hagyja
el a levelet… Ám ha fura sorsom
űz, s harcolnom kell vérfolyamokon át,
vajon szeretni fogsz - e tetteimért?
S ha megismered kusza utam, vajon
az idegen végtelenbe elkísérsz?
(Budapest, 2011. szeptember 27. Erdős Pál Attila)
fotó
fotó
2655., Szomszédom karambolja (É231) Színlelés (É232) Hinned kell önmagadban (É233) Rutin (É234) Öv alatti kérdés (É235)
2652., Golden retriever (É216) Jól hallok? (É217) Kanál lopás (É218) Kapuk és ajtók (É219) Képzelt beszélgetés a lányommal (É220)
2650.,Ilyen időket élünk (É205)Imádom a könyveket (É206) Különbség (É207) Megálmodtam (É208) Megfigyeltem (É209) Saját utam... (É210)
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
