Jobban kellett volna
várnod rám…
Bizonygattad édes szerelmem,
előbb felejted el életed,
mintsem engem elfelejtenél,
fogadkoztál, ámde képtelen
voltál tartani ígéreted…
Nem tudhatja senki sem, csak mi
ketten azt egyetlenem, hogy te
ott voltál énvelem, ahol is
a halál maraszt és te mégsem
mentettél meg, de megóvhattál
volna. Nos, hogyan? Nincs rejtélyem,
jobban kellett volna várnod rám…
(Budapest, 2011. október 29. Erdős Pál Attila)
