Csukott szem
Késésben vagyok, rohanok taxit
fogni, beszállás után biztatom
a vezetőt, nyomja egész tövig
a gázpedált. A sofőr vizslató
szemekkel pásztáz ugyan, jóllehet
szót fogad. Egy kereszteződésbe
érkezve pirosat mutat éppen
a lámpa, ám a taxis őrjöngve
gyorsít, majd két busz közt kirobbanva,
éktelen dudaszótól kísérve
átvágtat. - Ember, megőrült maga
teljesen? - üvöltözök kikelve
magamból. - Legyen nyugodt, semmi baj!
Próbáljon lazítani. Ha meg nem
bírja a látványt, nos akkor csukja
be a szemét, ahogy én is teszem!
(Budapest, 2011. november 12. Erdős Pál Attila)
