Tévedni emberi dolog…
Rövid látogatóba érkeztünk Tatára,
egy nagyon helyes házaspárhoz, kezeimben
tartottam néhány hónapos piciny babánkat.
A vendéglátó hölgy sötétkék szemeiben
egy felettébb érzékies pillantást fedeztem
fel. - Megpuszilhatom? – búgta kedvesen. „Nincs itt
valami tévedés?” Végül is így feleltem:
- Miért ne! Csak hadd tegyem le előbb a kicsit!
(Budapest, 2011. december 13. Erdős Pál Attila)
