Erdős Pál Attila: Verseim, költeményeim, írásaim

1400., Közösség és magányosság…(p)

2012.01.30. 12:41 Erdős Pál Attila (sodrelap)

 

                    Közösség és magányosság…

 

                                                                          

 

                          Régen vágytam rá, hogy egy jó kis közösség

                           végre befogadjon, mivelhogy ott nem kell

                               szerepet játszanom, hiszen megengedik,

                               igazán önmagam lehessek. Meglepett

 

                              viszont, néha köztük tudok a legjobban

                                  egyedül lenni – a talányosságomat

                                is bevetem! – s olyankor eszméletlenül

                                   kiélvezhetem a magányosságomat…

 

 

                            (Budapest, 2012. január 9. Erdős Pál Attila)

Szólj hozzá!

Címkék: közösség szerep jó attila legjobb tudni egyedül lenni pál játszani magányosság erdős sodrelap vágyni befogadni eszméletlenül talányos meglepni megengedni kiélvezni

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.