Utolsó kívánságom…
Baljós előjelekkel ébredem,
átölelem édes nejem
és halkan suttogom piciny fülébe:
- Utolsó kívánságom, tündérem,
a temetésemen gyászindulót
ne fújjanak, ám ifjúkort
idéző rocknak örülnék. - Papa, így
lesz. Mégis, mit szeretnél hallani?
(Budapest, 2012. június 15. Erdős Pál Attila)
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
