Megúsztam…
Jóapám becipelt egyszer a játszótérről,
emlékszem, szinte felismerhetetlenségig
piszkos voltam. - Hol jártál fiam? Anyám kérdőn
rámnézett, s kezét emelte: - A teremtésit,
mindjárt adok egy akkora taslit neked, Palika…
- Ne pofozd meg – szólt s nevetett apám – ne legyünk
már olyan hirtelen kezűek, mint voltak a
szüleink, lehet, hogy nem is a mi gyerekünk…
(Budapest, 2012. 09. 28. Erdős Pál Attila)
