Valamit még akar velem az élet
A szenvedély él és vár rám valahol,
életem nem céltalan, tán angyalom
is hív már, csak még a hangját nem hallom.
A világ tele van szerelemmel, vajon
lelkem találkozik – e még egyszer egy
olyan érző szenvedélyes lélekkel,
amely nem enged el. Mennyire vágyom
arra, ki a nevem kiáltja, s várom:
magához szorítson. Kell a burjánzó
nagy szerelem, és én majd ott bujkálok
szememmel szemében, amelyek eggyé
olvadva élnek s néznek. Szívem remél…
(Budapest, 2013. március 3. Erdős Pál Attila)
