Az Isten a virágot
csuda jókedvében
teremtette, a világot
lenyűgözte e legédesebb
teremtményével, melybe
a legfőbb isteni
lényünk, ki tudja, hogy miért,
elfelejtett lelket lehelni…
(Ajánlom soraimat H. W. B. –nek!)
(Budapest, 2013. március 9. Erdős Pál Attila)
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
