A nagyvagány kölyök
Valamikor sokat utazó ügynök
voltam. Egyszer becsengettem egy külső
városrészi csendes családi házba,
hol egy vagány srác nyitott ajtót. Tátva
maradt a szám, hisz az egyik kezében
cigaretta, a másikban - reméltem
először, hogy rosszul látok, - no de nem,
egy üveg szilvapálinka volt. Mennem,
sőt, menekülnöm kellett volna innen,
ám helyette inkább kérdeztem: - Figyelj
csak kölyök, a szüleid itthon vannak?
- Szerinted mennyi esélye van annak?
(Budapest, 2013. augusztus 12. Erdős Pál Attila)
