Hittem benne, neved márványkőbe
vésem, te voltál a bálványhölgyem,
a legelső-legnagyobb, életem
szerelme. De párharccá, képtelen
bajvívássá fajult együttlétünk,
amelyet kegyetlen önzésünk
és esztelen hiúságunk
táplált, közben még az ifjúságunk
is tovaszállt. Igaz, nem pára volt
ez a szerelem, amit szétoszlatott
a napfény, inkább, mintegy sűrű köd,
miben elvesztettelek szem elől…
(Budapest, 2014. szeptember 1. Erdős Pál Attila)
fotó
2654., Nimfa papagáj (É226) Nyomtalanul (É227) Ott voltam, mégsem jöttem el... (É228) Öröklött betegség (É229) Ötlet támogatva (230)
2653., Melyik fodrászt szeretné a hölgy? (É221) Modern szertartás (É222) Műszaki probléma (É223) Nagy lépés (É224) Nem tudok aludni (É225)
2648.,Szeretem magam…(É195) Világvége (É196) Betörő a lakásomban…(É197) Facebook (É198) Isteni érzés (É199) Az újságírónak joga van…(200)
2644.,Gyermekkorom jelzései…(É188)
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
