(A fotón, a szerző: Erdős Pál Attila 15 éves korában)
Gyermekkorom gyengéd, finom
jelzései csendben mind ott
maradtak vándor életem
helyszínein (noha Pesten
töltött első négy évemre,
vajon miért? J, nem emlékszem),
ahogyan is a friss virág
illata is üdén, tisztán
ott lengedez a szobában,
amit díszített… Csodásan
hömpölyögtek az éveim
életemben, s ha képeim
nézem, olyan, mint egy regény,
melyben társam lett a remény…
(Erdős Pál Attila)
fotó
fotó
2655., Szomszédom karambolja (É231) Színlelés (É232) Hinned kell önmagadban (É233) Rutin (É234) Öv alatti kérdés (É235)
2650.,Ilyen időket élünk (É205)Imádom a könyveket (É206) Különbség (É207) Megálmodtam (É208) Megfigyeltem (É209) Saját utam... (É210)
2647., Jogászkodás (É191) Már késő (É192) Megkérdeztem (É 193) "Nem akarok fiatalon meghalni..." (É 194)
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
