Gyermekkorom jelzései…
(A fotón, a szerző: Erdős Pál Attila 15 éves korában)
Gyermekkorom gyengéd, finom
jelzései csendben mind ott
maradtak vándor életem
helyszínein (noha Pesten
töltött első négy évemre,
vajon miért? J, nem emlékszem),
ahogyan is a friss virág
illata is üdén, tisztán
ott lengedez a szobában,
amit díszített… Csodásan
hömpölyögtek az éveim
életemben, s ha képeim
nézem, olyan, mint egy regény,
melyben társam lett a remény…
(Erdős Pál Attila)
