Kínos helyzet…
(A fotón idősebbik unokám: Erdős Bence)
Gyermeknapi zsúrról éppen
hazafelé tartva „békét”
kötöttem a kis Bencével,
az unokámmal, kit én
a szeleburdiságáért
megróttam igen „keményen”.
Kedvét nem szegtem, kérdését
most is feltette: - Vegyél egy
hatalmas levegőt papa,
mert ez kifoghat rajtad ám.
Hogy is mondjam, azt tudom na,
hogy a kisbabák a terhes mamák
pocikájából bújnak ki,
ámde engem az érdekel
papa, hogy miként kerülnek
be oda? Miként vélekedsz?
Mit is tehet most az ember?
Netalán bambán hallgassak?-
Hümmögve szipogtam egyet.
Értem a kérdést, magamba
mélyedek, mikor unokám
ezt megunja s megvetően
így szól hozzám:- Nem kell most már
megszólalnod. - Meglepődtem!
( Erdős Pál Attila)
