Teknős és az ember…
Felnőttként lett kedvenc állatom a teknős.
elsősorban amiatt, merthogy védtelen.
Mikor elindul, a teknőcnek az erős
páncéljából ki kell dugnia a fejét, végtelen
kiszolgáltatva környezetének magát,
amit az ember is átérezhet talán,
mikor elhagyja a mindennapok során
a lakóhelyéül szolgáló kényelmes otthonát.
(Erdős Pál Attila)
