Erdős Pál Attila: Verseim, költeményeim, írásaim

Számító ember     A saját érdemeitől és nagyságától kezdettől fogva elvakult önző ember nem látja meg az értéket másokban, sőt még abban sem, akit elfogad, s nagyon szeret…   (Budapest, 2014. május 9. Erdős Pál Attila)

A nagy betűs Ember     Kedvesem, egy ideje elképzelésem sincsen, mire gondolsz, arra meg főleg nem, hogy mit teszel   s valóban azt teszed – e, amire éppen gondolsz, és ezen továbblépve, azt gondolod, mit sokszor   cselekszel. Persze, ember vagy te is, nekem…

Ember szava     Bárcsak eljönne már az az idő, amikor is az igazság szentté magasztosul,   és hogy az ember annyit ér dicső módon, amennyit a szava. Vajh’ még tapasztaljuk?   (Budapest, 2014. szeptember 13. Erdős Pál Attila)

Miért vagyunk különlegesek?     Miért különleges az ember? Miben különbözik igazán az állattól? Az ember az egyetlen állat, mely lefekszik aludni lazán,   mikor nem álmos – ez lázálom –, és felkel , amikor még álmos…   (D. V. nyomán)   (Budapest, 2014.…

Mikor öregszik az ember?     Mikor öregszik az ember? – kérdeztem magamtól reggel, ahogy ránéztem noteszemre és rögvest rájöttem: egyre – másra csak olyan nevekre bukkantam, melyek eleje előtt ott virított szépen két betű, dr. azaz déer…   (Budapest, 2014.…

Haiku Az okos ember rájön mindenre, ha jó adatokat kap.   (Budapest, 2013. december 31. Erdős Pál Attila)

Ha minden ember…       Ha minden ember egyformán gondolkodna a nagyvilág összes országában, semmi értelme sem lenne menni semmilyen pártrendezvényre, semmilyen sporteseményre…   (Budapest, 2013. november 2. Erdős Pál Attila)

Az emberi természetről így nyilatkozott Csányi Vilmos: - Biológiai szempontból az ember csupán az emberszabású majmok egyike, akit csak a saját magunk iránti szentimentális érzelmek miatt szoktuk valamiféle egészen különálló és különleges lénynek…

Haiku Embert izgatja hol él, vadvirágot nem érdekli, hol nő.  (Budapest,2013. szeptember 24.) 

Fura arcok mögött… Boldog vagyok, mert jó adag humorral áldott meg a Jóisten, így túlzottan nagy erőfeszítésembe sem telik, meglássam - észrevegyem az emberi   lényt, bármely fura arc mögött, erre még kedvvel töltöm az időm: nem…

Fontosnak lenni…   Tudom jól, azért vagyunk mi emberek e  csodaszép világon, hogy valahol otthon legyünk és számítsunk benne valakinek. Éppen ezért én a legnagyobb   tragédiának ebben az életben azt tartom, ha valaki semmiben sem érezheti magát…

Felfedeztem a legjobbat… (A képen balról - jobbra felső sor: Erdős László, Erdős Valéria, Erdős Ágnes, Erdős Pál, alsó sor: Erdős Pálné és id. Erdős Pál) Voltaképp semmit sem számít, hányféle együttélési formát, mintát eszelnek ki az emberek, a családok…

Amikor szerelmes az ember…     Negyven esztendő után újfent szerelmes lettem kedves nejembe, vettem egy gyémántgyűrűt, durván   fél millió forintért. Hiába is, amikor szerelemittas fickó vagyok – mi biztosíték   csinos feleségemnek arra, hogy…

Olvasás  és színházba járás nélkül…   Nagyon sok ember inkább áldoz a szórakozására, mint a művelődésére, ám bárhogy nézem, olvasás  és színházba   járás nélkül az élet sivár, mint a sivatagi utazás…   (Budapest, 2013. július…

Ikrek (3)   Péter és Pál egypetéjű ikertestvérek, éles elméjű, de veszekedős emberek, tőlük még én is rettegek.   Péter erőszakos neje egyszer csak kifakadt: - Cseszd meg, hányszor mondtam már, ne hívd meg az ikertestvéred ide! – s jól pofonvágta a…

Mottó: “Ha segíteni már nincs mód a bajon, Adj túl minden keserves sóhajon. Ki azon jajgat, ami megesett, A régi bajhoz újat keresett.” (William Shakespeare)       Öl az idegeskedés   Az idegeskedés mostanság sokkal több embert öl meg, mint a munka, ha…

Heti hetes   Amennyire megváltozott a műsor, annyira a világ is, a sok hűhó után ma már csak a komédiások elmés csapatát veszik igazából komolyan a tévét néző emberek, míg a politikusokon nevetnek…   (Budapest, 2013. július 11. Erdős Pál Attila)

Jó nős embernek lenni… Amióta megnősültem, csupa öröm az életem, mivel megfiatalodtam. Ma olyan, mintha valóban   újra csak tizenhat éves lennék. Ez úgy lehet kérem, „wécében”  cigarettázom, s mélyen titkolom, hogy iszom…   (Budapest, 2013.…

Majdnem… Öreg ember nem vén ember, bizonyság erre két idős bá’ beszélgetése. – Ide figyelj Elemér – szól illő   tisztelettel Sándor - , jó ha tudod, én majdnem mindennap szerelmeskedem. Ostoba kis vigyor jelenik meg a   meglepetéstől El keskeny arcán.…

Gondolkodás vagy előítélet? Nem tudom, ki hogy kezeli a dolgait, de az embereket borzasztóan nehéz elviselni, jóllehet megemlíthetem,   lelkemnek elviselhetetlen a hiányuk. Sok lehetetlen alakkal az a baj, leplezetlen, ugyanakkor…

Tengődés Egyik ismerősömmel egyszer egy nagy társaságban töltöttem el néhány órát, ki förtelmesen unta a banánt. Nos, véletlenek   nincsenek, merthogy elregélte, sokat van egyedül, csak elvétve keveredik az emberekkel, s mindig unatkozik.…

Pályaválasztás előtt A gyermek pályaválasztás előtt óvatosan kérdezi meg erről fogorvos édesapját. – Felmerült bennem az a súlyos kérdés, jelesül:   kardiológus legyek vagy inkább fogorvos? – Gondold meg jól Zsoltikám! Az embernek csupán egy szíve…

Az emberi nyelv Míg nem ismertem a kedvesem, a késre esküdtem, ámde mellette rádöbbentem, az ember nyelve lehet igazándiból az egyetlen   olyan éles eszköz – fegyvernek sem éppen utolsó(!) – mely a szüntelen használat során válik egyre élesebbé.  Nem…

Főorvosnő ígérete (Dr. Somogyi Emma főorvosnő) Legszilárdabb építőköve az emberi kapcsolatoknak a kölcsönös bizalom, össze- roppanhat nélküle akár azon nyomban   az egész építmény… Amikor a főorvosnő megígérte, megsegít , éreztem azt titkon: betartja,…

Ezüstkanál Mekk Elek regélte, tegnap a főszerkesztő díszvacsoráján egy szép ezüstkanalat adtak az almakompóthoz. – Csordás Pált   nem ilyen embernek ismerem. Ezt nem tudom elhinni Elek barátom – felelem nevetve. -  Nos, mindjárt megmutatom…