Emlékezet…
Gondolataimmal vissza - visszatekintettem
a múltba, mégis kikre és hogyan is emlékszem?
Hirtelen két dolog jutott az eszembe, némely
emberre azért emlékszem jól, mivel reményem
csak általuk lehetett, hogy a problémáimat
megoldjam, vagy, mert megteremtették őket…,
ezáltal sajnos véglegesen helyet követeltek az
emlékezetemben. Ámde nem rejthetem, sőt nem
is akarom én véka alá rejteni, kérem
ifjabb koromban bizony hibáztam nemegyszer, mert
nem készültem fel arra, hogy mások az enyémmel
hasonló fogyatékosságokkal rendelkeznek…
Jóllehet persze, azért túl gyakran nem révedek
a múltra, már csak azért sem, mert igenis félő,
hogy az a veszély fenyeget engemet, hogy mire
visszafordulok, tán már el is fogyott a jövőm…
(Budapest, 2011. március 7. Erdős Pál Attila)
