„ …nem vagyok a
szavak embere…”
Egyik ex-főnököm beleszerelmesedett
a hangjába, gyakorta „nyitogatta széles
száját”, holott mindig így kezdte mondókáját:
„Ugyan nem vagyok a szavak embere, de… Éles
hangon egyszer megjegyeztem: - Miért nem hagyod
ennyiben és miért ragaszkodsz Tulok Feri
ahhoz, hogy be is bizonyítsd? Példálóztam is:
„Miközben beszélek, soha nem tanulok semmit…”
/(* Tulok Feri felvett név, a volt főnököm neve: X. Y.,
de ha véletlenül olvassa a versemet, talán magára ismer:-)))/
(Budapest, 2011. április 10. Erdős Pál Attila)
