Az ember számít…
Kapkodással semmi értékes
sem nyerhető, ezt is megtanultam
hamar az élettől. Érzékeny
pontom, a bukástól való túl nagy
félelmem, csillapodott bennem,
hisz rájöttem arra is, gyakorta
csak pillanatnyi állapotot
tükröz nálam, végleges valóban
akkor lehetne a kudarcom,
ha feladnám a küzdelmet. A pénz
sem számít igazából, harcom
inkább arról szól, az emberi lény
számítson: értékes – e vagy sem.
Mert hogyha nem, inkább legyen szegény.
Nincs számomra bőszítőbb – őrjítőbb
egy dúsgazdag ostoba embernél…
(Budapest, 2011. július 20. Erdős Pál Attila)
