(El)árulás…
Mikor megszületett a lányom
Emese, madarat lehetett
volna fogatni velem, álom-
szép volt. Hét – nyolc hónap eltelte
után megtanulta a család-
tagok neveit: Anyu, Apu
és Attila, aki akkortájt
már első osztályba járt. Lapult
is eleget Ata, mert Meske
naphosszat hajtogatta nevét.
Végső elkeseredésében
fiam hozzám fordult és ekképp
panaszkodott: - Apa, imádlak
tudod, ámde lásd be, nagy hiba
volt elárulni ilyen kislánynak,
hogy engem Attilának hívnak!
(Budapest, 2011. november 6. Erdős Pál Attila)