(El)árulás…

                  Mikor megszületett a lányom

                      Emese, madarat lehetett

                     volna fogatni velem, álom-

              szép volt. Hét – nyolc hónap eltelte

                      után megtanulta a család-

                      tagok neveit: Anyu, Apu

                        és Attila, aki akkortájt

                 már első osztályba járt. Lapult

                      is eleget Ata, mert Meske

                    naphosszat hajtogatta nevét.

                        Végső elkeseredésében

                  fiam hozzám fordult és ekképp

                    panaszkodott: - Apa, imádlak

                  tudod, ámde lásd be, nagy hiba

                    volt elárulni ilyen kislánynak,

                   hogy engem Attilának hívnak!

       (Budapest, 2011. november 6. Erdős Pál Attila)