Jókívánságok

              Sándorék, kislányuk születése alkalmából

                 alig győzték fogadni a jókívánságokat,

            melyből a kicsinek is kijutott. - Aranylányom,

          légy szép és kívánatos – szólalt meg ájtatosan

             az egyik rokon.  - Én azt szeretném, ha Terike

          nagyon gazdag – egészséges lenne  - folytatta a

             sort a  szemrevaló nej édesapja.  - Mennyire

              az apja, azt kívánom, ebben a forgatagban

                legyen vonzó férje, ha megnő a leányotok –

               hadarta Sándor apja, majd végül az anyósé

               lett a végszó: - Legyél elégedett, ezt kívánom

          neked tiszta szívből, mert az összes többi mit sem ér…

               (Budapest, 2012. október 10. Erdős Pál Attila)