Meg kell vigasztalnom másokat…
Igenis boldog vagyok, a boldogságom
alapja, hogy minél gyakrabban érezzem
magam egy kicsit kellemetlenül – látom
a kétkedő arcokat! -, mert így éberen
figyelek, tanulok és fejlődöm. Igaz,
csak a tartós boldogság értékes, bárha
azt mondhatom, hogy felemelő is, mert az
idő a szeretetnek éppúgy javára
válik, mint a nemes boroknak. A célom
elértem, boldog vagyok, ezért sokáig,
napról napra meg kellett dolgoznom. És most
pedig, hogy végre eljutottam odáig,
még mindig rengeteg a teendőm, meg kell
vigasztalnom másokat, mely építőleg
hat rám. Mi fiatalosságom receptje?
A boldogság. Az a legjobb szépítőszer..
(Budapest, 2012. november 19. Erdős Pál Attila)
