Erdős Pál Attila: Verseim, költeményeim, írásaim

Méltóságom…   A népünket irányítók nagyra tartják a saját erkölcsösségüket, miközben éberen figyelik az ember botlását, kisiklását, ballépését. Még időben   felvérteztem magam, az én méltóságom sárba lehet taposni – olyan jó magyar szokás szerint…

Nincs türelme…     A Dagály – fürdőben kihívtak egy sakkpartira, mert kivívtam játékommal a szimpátiát. Akkortájt, mint egy vidám titán   megragadtam minden alkalmat, hogy tudásomat megmutassam, támadtam bástyámmal, lovammal, királynőmmel, és a…

A forrás           Boldog vagyok, merthogy forrásom   kiapadhatatlan, nem   esik így nehezemre   boldogítanom másokat. Hogy sajnálom       a boldogtalanokat, szánva   elesettségüket, de   mi csorogjon, mondd ember,   abból a forrásból, mely maga is…

A nyomor és a humor…     A nagy bölcsek, gondolkodók tanait lehet egyedül olvasni, ellenben a vicc úgy jó, ha azt más is hallja, így az egyedüllét inkább csak elvétve   jó, kérem, de állandóan borzasztó! Hogyha bármiben megleljük a humort, még a nagy - nagy…

„Óh, mennyien vagytok!…”     Karácsony másnapján meglátogattam az Oláh családot és csodálkozva kiáltottam fel a temérdek gyermek láttán: - Óh, mennyien vagytok! – s nevetve   a családfőhöz fordultam: - Mind maga „csinálta”? Józsi baritonos…

A képen Göncz Árpád volt köztársasági elnök, akivel egy televíziós felvételen találkoztam és ismerkedtem meg, tüneményes és közvetlen ember, a mai napig szívesen gondolok természetes, allűrök nélküli viselkedésére...               …

Baktériumok…     Barátom, Sándor a karácsony utáni napokban brutális módon habzsolta disznótoros finomságokat, így kutyán is   érezte magát, azt képzelve, ha még folytatja, a zabálás lesz a végzete. A félelme beigazolódott, a nagy…