Egy gimnáziumi osztálytársnőmmel
futottam össze a Duna Plázában,
egykori gyönyörűszép szeretőmnek
(kit én hagytam faképnél, s hálátlan
fráternek tart azóta) sűrű könnyek
jelentek meg kék szemében. Erősen
átölelt és elcsukló hangon összes
bánatát rám öntötte. – Látod, szörnyen
nézek ki. Pál, van egy olyan érzésem,
hogy a férjem már nem szeret úgy, sajna
mint régen. - Miből gondolod, szépségem?
- Abból, hogy már négy éve nem jött haza…
(Budapest, 2013. július 19. Erdős Pál Attila)
fotó
fotó
2656., Mit gondolsz? (É236) Internet intelem (É237) Baljós harcmodor (É238)
2650.,Ilyen időket élünk (É205)Imádom a könyveket (É206) Különbség (É207) Megálmodtam (É208) Megfigyeltem (É209) Saját utam... (É210)
2647., Jogászkodás (É191) Már késő (É192) Megkérdeztem (É 193) "Nem akarok fiatalon meghalni..." (É 194)
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
