Erdős Pál Attila: Verseim, költeményeim, írásaim

Megérzés   Egy gimnáziumi osztálytársnőmmel futottam össze a Duna Plázában, egykori gyönyörűszép szeretőmnek (kit én hagytam faképnél, s hálátlan   fráternek tart azóta) sűrű könnyek jelentek meg kék szemében. Erősen átölelt és elcsukló hangon…

Nem ígérek csillagot… Kifosztott és elhagyott lelkem csendesen zokog, mert az élet viharában te már nem féltesz, fájlalom, hogy nem hiszel bennem   és hogy már nem szeretsz, szenvedek, mert te már nem osztod meg velem életed. Egyedül kedvesem immár félszárnyú…

Lánykérés Szomszédomnak, Bélának a csinos lánya, Beáta szemlesütve így szólott eléggé merev apjához:   -  Megkérték a kezemet, jóllehet én az rebegtem Pistának, hogy képtelen vagyok elhagyni végtelen   szeretett édesanyám, ez most az én nagy…

Hetek óta kalandozom a francia irodalomban, itt bukkantam erre a kis szösszenetre, , amelyet egyenesen "költőietlennek" tartanak, gúnyos, szatirikus zenével is megemlékeznek Párizsban a versről. Íme az eredeti vers:Voyage à Paris (Guillaume Apollinaire) Ah! la charmante choseQuitter un…

 Sorra mindenkit elhagyhatsz, de az árnyékodat soha!                                          …

Újat alkotni, maga a csoda…     Mindig továbblépek, merthogy imádom az életet, a bajaimat pedig mindig a hátam mögött hagyom, áldom az eszem, hiszen gondolkodásra késztet, így   ha kigondolok valami szépet és merészet, ámulatomra gyakorta rám talál a…

                           „ ha kinyújtom a nyelvem…”                       Édesanyámat, hála Istennek, még…

                            Gátlás                                                A szülői példamutatás,                                         a példabeszédek csak…

             Féltem a magánytól?                                     Nem tudom, de sejtem, a magánytól való                             félelmem tanított meg a…

                            Családban marad…                …

                                    Ha oda a…