HTML

Erdős Pál Attila: Verseim, költeményeim, írásaim

A blogom a verseimről, költeményeim és írásaimról szól.

Friss topikok

Linkblog

2322., Egyedülvalóság

2014.06.28. 12:36 Erdős Pál Attila (sodrelap)

Egyedülvalóság

 

Egyedülvalóság.jpg

 

Nem tudtam, elért a szerelem,

holott magányosan tengetem

életem. Most, hogy felfedeztem

a társtalanságomban a szerelmet,

 

szomorúvá váltam, amiért

elvesztettelek, s valamiért

elmém is megvilágosodott,

képes vagyok immáron gondolkodó

 

halandó módjára tisztelni

a szerelmet, amely - nincsen mit

szégyellnem -, véget ért. Döntenem

kell, vajon érdemes – e még küzdenem

 

a szerelemért, érted kedvesem,

vagy hagyjuk egymást elengedve

boldogulni, tudva, ha nemet

mondunk felszínalatti szerelemre,

 

nem feltétlenül szívtelenség,

vagy kőszívűség – lelketlenség,

ha igen mondunk, mi reményt

táplálhat, meg nem okvetlenül erény…

 

(P. C. –nak ajánlva! )

 

(Budapest, 2014. június 28. Erdős Pál Attila)

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://verseimkoltemenyeim.blog.hu/api/trackback/id/tr66436259

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Annachief oreanPT 2014.07.02. 07:32:25

Ahhoz, hogy beleszeressünk valakibe, legalább egy halvány reménysugárra van szükség, hogy esetleg viszonozza érzelmeinket.

Francesco Alberoni

Ha véget ér akkor meg el kell engedni

Erdős Pál Attila (sodrelap) 2014.07.02. 13:47:18

@Annachief oreanPT: ha szeretnek jó, ha szerethetek, még jobb... (epa) én is ezt mondom... el kell sürgősen engedni! :-)
süti beállítások módosítása