Vonzalom a tóparton…
Még mindig kétféle vonzalom
dúl bennem, most itt a tóparton
megvallom kedvesem: az egyik
a szerelem, a másik pedig
a vágy, bár tán már imbolyogva
járunk s kapaszkodunk egymásba,
de nem ezért fogom a kezed,
mert félek, hogy egyszer elesek,
hanem azért, mert még idősen
is nagyon élvezem (mit bölcsen
teszek, tudom) közelségedet,
érzem a bőröd eszméletlen
melegségét. Ez a szerelem
olyan, mint a sólyom eleven
szárnyalása fenn a kék égen.
Éltesen is csodás az élet…
(Budapest, 2014. július 8. Erdős Pál Attila)
