Mára már nem lakályos kert a Föld,
senki sem gondol rám, nincs vigasz, Ő
már lélekben távol van, nem érez
együtt velem és hiába is nézek
fel a tüneményes szépségű kék
égre, az isteni léptékű vén
hegyekre, folyókra, zöld mezőkre,
a Világ pusztasággá vált, örökre…
(Budapest, 2014. szeptember 16. Erdős Pál Attila)
kékszemű hölgy
fotó
2652., Golden retriever (É216) Jól hallok? (É217) Kanál lopás (É218) Kapuk és ajtók (É219) Képzelt beszélgetés a lányommal (É220)
2650.,Ilyen időket élünk (É205)Imádom a könyveket (É206) Különbség (É207) Megálmodtam (É208) Megfigyeltem (É209) Saját utam... (É210)
2644.,Gyermekkorom jelzései…(É188)
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
